A weboldal sütiket (cookie-kat) tárol a számítógépen a szolgáltatás biztosítása és a felhasználói élmény fokozása érdekében.
Az oldal használatával beleegyezik a sütik használatába.

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A digitális gépeknél az úgynevezett ISO érték mutatja, milyen érzékeny a fényre az érzékelő felület. Az ISO a korábban használt ASA rendszert váltotta fel, azzal megegyezik, viszont nemcsak amerikai, hanem nemzetközileg elfogadott mértékegység. Ez az érték megmutatja, hogy adott idő alatt egy meghatározott méretű nyíláson át beeső fényből mennyit fog fel az érzékelőnk. Alacsony ISO érték kevés rögzített fényt és alacsony zajszintet, szemcsésséget jelent, míg magasabb értékeknél erősebb képzaj mellett sokkal több fényt rögzít az érzékelő. Bár ez a filmek esetében is igaz, a CCD- vagy CMOS-érzékelőknél más oka van a képzaj kialakulásának. Magasabb érzékenységhez magasabb feszültség szükséges, ami az érzékelő felhevülését eredményezi, végül ez okozza az oda nem illő, színes pontok megjelenését a képen (figyelem - erősen leegyszerűsített megfogalmazás, a teljes igazság komoly tudományos fejtegetést igényelne).

A film, illetve digitális kamera esetén fényérzékelő áramkör (CCR) (fény)érzékenysége határozza meg azt, hogy milyen fényviszonyok között tudunk fényképezni. Az ISO 100 az alapérték. Ha gépünk ennél magasabb érzékenységgel is rendelkezik, akkor kevesebb fénynél is fényképezhetünk. Ezt úgy érik el, hogy az elektronika felerősíti a fényérzékelőről érkező jeleket (képinformációkat). Azonban nem csak a hasznos jeleket, hanem a véletlenszerűen előálló zavaró jeleket (zajokat) is felerősíti, ami a kész képen szemcsézettség, elmosódottság formájában jelentkezik. (Ugyanúgy mint a hagyományos digitális filmnél.) Az érzékenység csak úgy növelhető, ha az elektronika gondoskodik a hatékony zajszűrésről, ezért kerülnek lényegesen többe a magas ISO érzékenységű gépek.

A fenti képen is az látszik, hogy a magasabb ISO értéken (ISO 3200) készült kép teljes, de legfőképpen a sötétebb részein érzékelhetően zajosabb, szemcsésebb. Alapvetően minden érzékelő termel egy bizonyos mennyiségű képzajt, a gond csak akkor kezdődik, ha ezek az így született képpontok intenzívebbek az érzékelt képpontoknál. Ezért van, hogy a képzaj a sötétebb részeknél hamarabb érvényesül, hisz oda kevés foton érkezik, így a magasabb intenzitású zaj jobban látható, ezzel szemben a nappali égboltot fotózva sokkal kevésbé felfedezhető. Helyesen exponált képhez magasabb ISO értéknél csökkentenünk kell az érzékelőre kerülő fény mennyiségét (rövidebb záridő vagy szűkebb rekesz), alacsonyabb ISO értéknél növelnünk kell azt (hosszabb záridő, tágabb rekesz). Kétszer akkora ISO érték fele akkora záridőt, négyszer akkora ISO érték negyed akkora záridőt jelent. Egyfajta alapértéknek tekinthető az ISO 100, amivel fényes nappal minden átlagos helyzetben tudunk fotózni állvány és kiegészítő világítás nélkül, kézből.

Vissza

Cikk megosztása

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn