-A felvétel nem rendeltetésszerű felhasználása:
Visszaélésnek minősül az engedéllyel készült felvétel rendeltetésétől eltérő célú felhasználása, vagy adott esetben a nyilvánosságra hozatal módja is, amennyiben például az ábrázolt személy azáltal nevetségessé válik.
A vonatkozó jogeset tényállása szerint egy folyóirat "Kérünk egy képaláírást" című pályázatában olyan fényképfelvételt közölt, amely Horthy Miklós kenderesi temetése alkalmából készült. A fényképfelvételen a felperes látható díszmagyar ruhában, amint elhalad a kenderesi temető kerítése mellett. A felperes a fényképfelvétel készítését nem észlelte, annak nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. A jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes Horthy Miklós újratemetésén, amely jelentős társadalmi érdeklődést kiváltó esemény volt, a jelenlegi divat szerint már nem használatos, figyelemkeltő öltözékben jelent meg. Ezáltal - az esemény jellege folytán - saját maga fejezte ki azt, hogy közszereplést vállal, és emiatt a képmása nyilvánosságra hozatalához való hozzájárulása szükségtelenné vált. A fényképfelvételből azonban az nem derül ki, hogy a felperes közszereplőként jelent meg a nyilvános rendezvényen, ezért a felperest ábrázoló fénykép közzétételéhez a Ptk. 80. §-ának (2) bekezdése alapján a felperes hozzájárulására lett volna szükség. Miután ez nem történt meg, a fényképfelvétel közzétételével az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesek a fénykép közlésének módjával is jogsértést követtek el. Az alperesek ugyanis a pályázat keretében oly módon tették közzé a felperes képmását, amely alkalmas volt arra, hogy a felperest nevetségessé tegye, illetőleg azokban, akik vele szolidárisak, a sajnálat érzését felkeltse. Ezáltal az alperesek a felperesnek a Ptk. 76. §-ában védett emberi méltóságát is megsértették. (BH1997. 578.)

-A fotóalany hozzájárulása:
A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozataláról kizárólag az ábrázolt, illetve a felvételen szereplő személy jogosult dönteni. A hozzájárulás önmagában kizárja a jogsértést. Ennek a hozzájárulásnak azonban kifejezettnek kell lennie; azt a jogosult terhére - a Ptk. 207. § (2) bekezdéséből is következően - kiterjesztően nem lehet értelmezni. Ezért ha annak tartalmából más nem következik, olyan körben tekinthető megadottnak, amely a társadalmi szokásoknak, a készítő és az érintett közötti kapcsolatnak - a felvétel készítés céljára és az eset egyéb körülményeire tekintettel - megfelel. A hozzájárulás meglétét a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint annak kell bizonyítani, aki a más képmását nyilvánosságra hozta. A hozzájárulás nincs alaki szabály betartásához kötve, az tehát akár ráutaló magatartással is kinyilvánítható, azonban jogvita esetén a ráutaló magatartással megadott hozzájárulás jóval nehezebben bizonyítható, mint pl. egy szerződés alapján.A korábban megadott hozzájárulás alapján felhasznált fénykép újbóli "hozzájárulás nélküli "felhasználása önmagában is jogsértést valósít meg. (BH1995.632.I.)