A weboldal sütiket (cookie-kat) tárol a számítógépen a szolgáltatás biztosítása és a felhasználói élmény fokozása érdekében.
Az oldal használatával beleegyezik a sütik használatába.

Olvasóink értékelése: 3 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

 

A megvásárolandó fényképezőgép kiválasztása mindig egy hatalmas dilemma, amely a sok beérkező információ alapján nagyon nehéz, és még nehezebb amikor a kínálattal szembesül a vásárló. Ehhez próbálunk a következő cikkünkkel egy kis segítséget nyújtani.

Kezdjük mindjárt pár alap gondolattal a témát, ugyanis mindig az alapok amelyek felett elsiklik az ember.
A fényképezőgép megvásárlásakor tudnunk kell azt, hogy a jó kép elkészítése elsősorban rajtunk múlik nem a fényképezőgépen. Természetesen nem egy utolsó szempont, de a lehetőségek tárháza végtelen. Fényképezőgépünk csak egy eszköz, amelynek ismerete segíthet ötleteink megvalósításában és a jobb képminőség elérésében, ezért érdemes többféle és fajta gépet végig nézni mielőtt választanánk az igazit, szem előtt tartva nem csak a pénztárcánkat, de azt is, hogy a későbbiekben tovább akarjuk-e fejleszteni felszerelésünket vagy sem, és ha igen akkor milyen irányba. Ezért a vásárlás előtt van pár kérdés amit érdemes megválaszolni magunkban.
Ezek pedig, hogy ..
- Milyen feladathoz kell a gép ?
- Mit akarunk vele fotózni ?
- Milyen fotóstudással rendelkezünk ?
- Milyen az ár/érték arány ?
- Mik a távlati terveink a fotózással ?
- Milyen a kezelhetősége ?
- Milyen a kiegészítők elérhetősége ?

Ezeket a kérdéseket már egy előző cikkünkben boncolgattuk, ezért itt most nem térnék ki rá, azonban aki újra elolvasná az itt elolvashatja.
Kattints a cikk címére: A fényképezőgép kiválasztásának szempontjai

Ebben a cikkben most inkább a technikai részletekre térünk ki, hogy a fényképezőgépek mely paraméterei mit is jelentenek, és hogy azokat hogyan értelmezzük.

Pixel szám

A pixel szám, vagy magyarul képpont sűrűség nem más, mint a képérzékelő oldalhosszaiban elférő pixelek/képpontok számának a szorzata kerekítve. Például a 12 mpx (MegaPiXel -> pixel='picture elements' azaz képpont) az egy 4000x3000 pixeles felbontás. Nyomtatni 10x15-ös méretben 300 dpi felbontással nyomtatunk, mert közelről nézegetjük a képet, az felett már elég 150 dpi felbontással nyomtatni. A felbontásnál egy hüvelyk méretbe ami 2,54 cm 300 pixel fér el, ezzel ki lehet számolni mekkora nyomtatási méret érhető el a készített fotóinkkal, ami alapján kijön, hogy (4000/300=13,33 hüvelyk x 3000/300=10 hüvelyk) 33,87x25,4 cm méretű kép nyomtatható tű élességgel, ha messzebbről nézegetjük a képet akkor pedig a 150 dpi nyomtatási felbontás miatt pedig már 67,74x50,8 cm méretű szép képet lehet nyomtatni. Ebből levonhatjuk, hogy egy átlagos felhasználónak a pixel szám mint mutató szám szinte semennyire nem fontos, mert ezt a méretet már az összes mai gép nem hogy teljesíti, de túl is teljesíti.

Következő oldalon a szenzor méret jön.


Szenzor méret

A fényképező gépnek az egyik legfontosabb része a szenzor, amely az objektíven bejutó fényt fogadja, és egy elektronikus jellé alakítva lenyomatot képez nekünk. Már így elsőre látszik, hogy talán a sok-sok információ közül ez lehet az amely az egyik, hacsak nem a legfontosabb lehet nekünk. A szenzor felbontási képességét a pixelek száma adja meg, minél több pixel található egy szenzoron, annál nagyobb felbontású képet tud készíteni. Ma az átlagos fényképezőgépek 20 megapixel körüli felbontással rendelkeznek. Ez sajnos azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis ha a szenzor mérete adott, akkor a több megapixel azt is jelenti, hogy sokkal sűrűbben kell ezeket a fényérzékelő pontokat elhelyezni a szenzoron, így azok kisebb méretűek lesznek. A kisebb méretű pixelekre pedig arányosan kevesebb fény jut, így ez úgynevezett zajosabb képet eredményez, vagyis romlik a kép minősége. Ebből következik, hogy minden más feltételt azonosnak véve, minél nagyobb egy képalkotó szenzor, annál nagyobb egy pixel rajta, vagyis annál jobb minőségű képet tudunk készíteni a géppel. Tehát egyáltalán nem mindegy a képminőség szempontjából, hogy mekkora érzékelő van egy fényképezőgépben, ezért érdemes a nagyobb méretűt választani.

Következő oldalon a szenzor típusról lesz szó.


Szenzor típusa

A szenzorok készítésénél a gyártók két fő fajta technológiát alkalmaznak, a többi technológiának is ez a kettő az alapja. Egyik a CCD a másik pedig a CMOS. Ez a két szenzor típus név alapvetően a két gyártási technológia megkülönböztetése, nem működési mód változatok, hisz végső soron mindegyik a beérkező fényt alakítja át elektromos jellé. A két érzékelő között lényeges különbségek vannak, mégpedig, hogy a CCD előállítása bonyolultabb, így magasabb az előállítási költsége, az előnye viszont a magasabb érzékenység, a jobb szín visszaadás és a jobb vonalélesség, azonban fogyasztása jelentősebb a CMOS érzékelőkhöz képest. Ezzel szemben a CMOS érzékelők gyártása egyszerűbb, ezáltal lényegesen olcsóbb is, valamint az előnyök közé sorolható a kisebb energiafelhasználás mellett, hogy alacsonyabb képzajjal rendelkeznek. A CCD érzékelőkkel a drágább profi gép vázakat szerelik, míg a CMOS érzékelőket inkább csak az alacsonyabb kategóriájú, a mindenki számára elérhető árcédulával rendelkezőekbe, valamint a MILC gépekbe.

Következő oldalon az optika kerül terítékre.


Optika

Ha gépet vásárolunk, első objektívnek megteszik az un. KIT Objektívek, amelyeket a gépekkel alapból adnak. Ha már van egy jó bevált objektívünk, érdemes első körös szűrőként az objektív foglalatát figyelembe venni, mert így akkor a jól megszokott objektíveket tudjuk tovább használni. Ha többféle objektívvel árulnak egy gépvázat "KIT"-ben akkor van lehetőségünk olyat választani ami esetleg hiányzik a készletből, vagy esetleg amit szívesen kipróbálnánk. Ha ajándékba vásárolunk akkor jó ha ismerjük annak a személynek az igényét akinek vásároljuk, ha nem, akkor érdemes olyan objektívvel választani a fényképező gépet, amelynek nagy a zoom átfogása. Például egy 18-55mm-es helyett egy 18-200mm, vagy egy 50-200mm. Ha azonos méretű objektívekkel találunk KIT-et, de különböző árban, akkor jó esély van rá, hogy az objektív tulajdonságaiban van különbség. Ilyen esetben a nagyobb fény áteresztő tulajdonsággal rendelkező objektív a megfelelő választás. Ezt a fényerő érték beazonosításával tudjuk kiválasztani. Ezt az értéket az objektíven a következő jelöléssel találjuk meg például: 1:1,7 vagy 1:1,7-3,5 . Ezen értékekből az a jobb amelyik nagyobb fényáteresztő képességet jelez, azaz az "1:" után amelyiknél kisebb érték szerepel. A Bridge gépeknél, amelyeken fix az optika, ugyanezeket a paramétereket kell figyelnünk.

Következő oldalon az expozíciós tulajdonságokról lesz szó.


Expozíciós tulajdonságok


Expozíciós tulajdonságok alatt azokat a belső tulajdonságokat értjük, amelyekkel már funkcionálisan használat közben tudjuk változtatni a fényképezés módját. Ilyen a legnagyobb záridő, amely minél nagyobb értéket képvisel annál hosszabb ideig tudunk egy témát folyamatosan fényképezni. Ennek az értéknek a maximuma 30 mp szokott lenni, és a plusz amire érdemes figyelni, hogy legyen "Bulb" mód, amely azt teszi lehetővé, hogy addig tartjuk nyitva a zárat ameddig mi szeretnénk.
A következő a legkisebb záridő. Ez abban segít, hogy minél gyorsabban tudjunk egy adott témát megörökíteni, ez az érték is minél magasabb annál szebb képek készülhetnek. Ez az érték a mai gépeknél szinte mindnél eléri az 1/4000 mp-t, de az ennél nagyobb érték jobb, pl. egy 1/8000 mp-e záridővel kétszer olyan gyorsan tudunk exponálni.
A fénymérést a mai gépek már szinte mind tudjál az összes módban használni, ezért elhanyagolandó, azt azért meg kell nézni, hogy a 3 fénymérési mód rendelkezésünkre álljon. A "teli/matrix" és a "középre súlyozott" minden gépben benne van, így a "spot" módot kell mindenképpen keresni.

A fényérzékenység amit ISO-val jelölnek, a fényérzékelő szenzor egyik tulajdonsága. Ez az érték általában 100-al kezdődik, ez a legkevésbé érzékeny érték, ha találunk ennél alacsonyabb érzékenységgel működő gépet az még jobb. A másik érték amit megadnak az a legérzékenyebb beállítás, itt a mai gépek már jóval a 6400-as érték fölötti érzékenységgel bírnak, egy ISO-12800-al rendelkező gép már nagyon jól működik, de egy 25600 vagy 51200-as értéken működő gép már profinak mondható. Nem szabad megtévesszen minket a kiterjesztett ISO érték, manapság már nem is igazán használják, de ha csak az van megadva, akkor annak csak a felével érdemes számolni a valóságban, ha vásárlás előtt állunk.
Az AF(AutoFókusz) segédfény ha van a gépen az plusz segítség sötétebb helyeken való fókusz állításban.
Sorozat felvételre ha képes a gép, akkor érdemes arra figyelni, hogy 1 mp alatt mennyi képkockát tud rögzíteni. Minél magasabb ez az érték annál jobb. Videó rögzítésnél ezt az értéket ugyanúgy érmes figyelni, és a lényeg ugyanaz benne.

Következő oldalon a kiegészítőket beszéljük meg.


Kiegészítők
Ha van a gépen külső vaku csatlakozási lehetőség a beépített vaku mellett, az is egy jó pont, ugyanis a beépített vakuknak nagyon szűk a használhatóságuk a kis méretükből adódóan.
Ha van távkioldó a géphez az is nagyon hasznos,mert azzal nagyon könnyű egy állvány segítségével bemozdulás mentes képeket készíteni.
Ha van a gépvázon kereső nyílás, a mellett hogy nagyon jól használható, még segítségnek sem utolsó ha van, mert azon keresztül nézve a készítendő képeket sokkal stabilabban tartható a fényképezőgép.
Az olyan további tulajdonságok, mint a beépített WiFi, a 3D fényképezési lehetőség, a kihajtható esetleg még el is fordítható kijelző, mozgatható kereső, már mind olyan plusz ami jó ha van, de ritkán jelent hiányt ha nincs. Ezeket magunknak kell mérlegeljük, és eldöntenünk, hogy kell-e vagy sem.

Az eddigiekben felsorolt tulajdonságok azok, amik alapján alapvetően már el lehet dönteni, hogy adott gépek összehasonlítása után melyik a megfelelőbb választás.

Cikk megosztása

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn