Kereső
A kereső a fényképezőgép azon része, amelynek segítségével a megfelelő képkivágást beállíthatjuk. A digitális fényképezőgépek többségén a hátsó LCD kijelző is használható keresőként, egyes gépeken csak ez használható, mivel nincs rajtuk külön kereső.
A keresők gyakori fajtái:
|
|
Optikai: más néven átnézeti kereső. Digitális gépeken a legegyszerűbb keresőforma. Lényegében a vázon vágott nyíláson tekintünk keresztül és nagyjából azt a képet látjuk, ami azután a fotónkra kerül. Nagy részükben a zoomolás hatását is nyomon követhetjük. Előnye, hogy valós felbontású optikai képet kapunk, hátránya, hogy nagyon pontatlan, így nem teljesen azt a képet látjuk, ami a fotónkon lesz. Pontatlansága annál nagyobb, minél közelebbi tárgyat próbálunk vele fotózni. Ügyeljünk arra, hogy sok fényképezőgép adatai közt a "valós felbontású optikai" kereső meghatározást találjuk. Ez úgyszintén egyszerű átnézeti keresőt jelent. |
|
|
Elektronikus kereső (EVF): a keresőbe tekintve egy apró LCD képét látjuk, ami az objektív által látott képet adja vissza. Előnye, hogy általában nagyon pontos és információgazdag képet kapunk, nemcsak a képkivágásról, de a záridő, rekesz- és egyéb adatokról is, valamint nyomon követhetjük beállításaink változását a képen. Hátránya, hogy sok esetben lassú a képfrissítése, és elektronikus mivolta miatt felbontása és színvisszaadása korlátozott. |
|
|
Tükörreflexes (SLR): az ilyen gépek keresője az objektív által látott valós képet vetíti egy optikai rendszer (tükör, prizma) segítségével a keresőbe. Az így látott kép kiváló felbontású, valós kép. A legdrágább digitális gépeket szerelték fel ilyen keresővel. Ezeket hívjuk röviden DSLR gépnek (Digital Single Lens Reflex). Hátránya, hogy ezek közül is csak a legdrágább modellekben lévő ad 100 százalékig pontos képet. |
LCD képernyő
A legolcsóbb digitális fényképezőgépek kivételével minden modell rendelkezik színes, hátsó LCD kijelzővel. A gép beállítása esetén ezen böngészhetjük a menüt, ellenőrizhetjük rajta a megfelelő képkivágást, mielőtt megnyomjuk az exponáló gombot. Fontos információkat olvashatunk le róla a gép beállításait és működését tekintve, és ezen nézhetjük vissza legelőször frissen készült fotóinkat. Méretüket az átmérőjükkel szokták megadni, ami átlagosan 1,5-1,8 col méretű. De előfordulnak nagyobb, 2-2,5 colos vagy (nagyobb) LCD-k is. Egy átlagos méretű LCD felbontása kb. 115-200'000 képpont, tekintsük ezt mérvadónak!
Rendkívül sokat segíthet, ha az LCD kihajtható és forgatható, hiszen képét magunk felé fordulva kényelmetlen fotósszituációkban is láthatjuk. Például biztos imába foglaljuk a forgatható keresőnket, ha egy pocsolyában üldögélő kis békát szeretnénk lencsevégre kapni és nincs nagy kedvünk a vízbe hasalni, hogy a keresőbe pillantva ellenőrizzük a képet. Az LCD-k nagy hátránya, hogy sok esetben nehezen láthatóak napsütéses időben.
USB, FireWire, soros port: képadataink számítógépre vagy nyomtatóra töltését szolgálják, illetve néhány esetben a gép számítógéphez csatlakoztatását és onnan történő vezérlését. Néhány esetben olcsóbb gépeket webkameraként is üzemeltethetünk számítógépre csatlakoztatva. Napjainkban leggyakoribb az USB port, általában USB v1.1 kapcsolattal, de már terjedőben van az USB v2.0 csatlakozás is. FireWire illesztőt csak ritkán alkalmaznak, és leginkább a nagyon drága gépekben, természetesen a nagyobb adatmennyiség gyorsabb mozgatására. A soros port évekkel ezelőtt volt divat, ma már nem használatos, csak egyes nagyon drága épekben.
Video-out:
Szinte bármely kompakt gépen megtalálható a videó kimenet, kivéve a nagyon egyszerű modelleket. Segítségével TV-re vagy videomagnóra köthetjük gépünket és a tárolt képeinket a TV képernyőjén nézhetjük vissza, vagy beállításainkat itt ellenőrizhetjük. A videomagnót felvételre állítva esetleg mozgóképfelvételre is lehetőségünk van az adott helyiségben, vagy tárolt képeinket vehetjük szalagra.
Akkumulátor:
Új gépünkhöz szinte mindig csomagol a gyár egy garnitúra alkáli elemet. Ez természetesen csak arra elég, hogy kipróbáljuk a gépet, viszonylag hamar lemerül. Gépeink általában ceruzaelemet használnak, melyet hazánkban egyszerűen ceruzaelemként hívunk. Érdemes lemerült elemeinket ugyanilyen méretű, tölthető akkumulátorral pótolni. Ebből legtöbbször a Ni-Cd vagy Ni-MH akku van használatban, és egyszerre 2 vagy 4 akkumulátort helyezhetünk a gépbe. A 2 akkumulátoros gépek ennyivel is könnyebbek, viszont hamarabb kell bennük cserélni az áramforrást. Nagyon ajánlott a gép vásárlásakor két garnitúra akkumulátort és egy megbízható töltőt is beszerezni.
Egyes gépek speciális, gyári akkumulátorról üzemelnek, ezek legtöbbször lítium-ion cellák. Egy ilyen akkumulátor általában a hozzá való töltővel jár a géphez. Előnyük, hogy rendkívül kényelmes a használatuk, gyorsan és akár félig lemerülve is feltölthetők. Hátrányuk, hogy a gyári pótakkumulátor nagyon drága. Minden ilyen géphez létezik már utángyártott akkumulátor is, lényegesen kedvezőbb áron. Válasszuk azt!