Expozíció-kompenzáció

Ha gépünket valamely automata módban használjuk, a fénymérés után maga állítja be a szükségesnek ítélt rekeszt és záridőt. Vannak azonban esetek, amikor a gép által mért értékeket felül kell bírálnunk, hogy szépen megvilágított képet kapjunk. Az expozíció kompenzáció segítségével "sötétíthetünk", vagy "világosíthatunk" a képen. Példánkban -2 EV és +2 EV fényértékek között állíthatunk. A gép által mért értéket vesszük 0 EV-nek. Ehhez képest állíthatunk be -2-vel kisebb, vagy +2-vel nagyobb fényességi értéket.

1 EV fényérték megfelel a fentiekben írt 1 rekesz- vagy zársebesség-értéknek. Általában 1/2 vagy 1/3 lépésenként állíthatunk. Ez a funkció általában az egyszerűbb, automata gépeken is megtalálható.

Fénymérés módja

A mai kompakt fényképezőgépek középre súlyozott fénymérővel rendelkeznek, ez azt jelenti, hogy a keresőben lévő körben a fény 60-70%, a körön kívüli területen 40-30% koncentrálódik. Így átlagolva a kapott értékeket, megadva a szükséges expozíciós adatokat. Léteznek olyan kompakt gépek is, amelyek rendelkeznek spot fénymérővel is, ez a fénymérési rendszer úgy működik, hogy a kereső közepén lévő kis körön belül mér csak fényt a masina.

A nagyobb tudású digitális autófókuszos masinák többféle fénymérő rendszerrel is fel vannak szerelve. Több mérőmezős fénymérőkkel. Utóbbiakat a különböző fényképezőgép márkák más és más névvel látják el, például: mátrix (Nikonnál) vagy méhsejt zónás (Minoltánál) stb. Ez utóbbiak a fénymérő zónák átlagát számolva adják meg az expozíciós adatokat, ezeket a rendszereket kiválóan lehet használni a nehéz megvilágításoknál, vagy a vakus felvételeknél.

Gépünk a szükséges rekeszértéket és a záridő értéket a fénymérés során határozza meg. Ez általában a fényképezőgép expozíciós gombjának félig lenyomásakor történik meg. A fénymérés módjának állításakor azt szabályozzuk, hogy gépünk a képterület mely részein mérjen fényt, illetve mely területeket vegyen elsődlegesen figyelembe. Nem minden gépen állítható ez a funkció.
A leggyakrabban használt fénymérési módok:
Mátrix (kiértékelő): A gép a képmező több pontján mér fényt és ezek eredményeit kiértékelve határozza meg a szükséges beállításokat. Általában bármely átlagos szituációban használható, főleg, ha a kép megvilágítási viszonyai egyenletesek (nincs pl. erős fényforrás a sarokban, stb.) Az egyszerűbb gépek csak ezt a funkciót használják.

Középre súlyozott (átlagoló): A gép a képmező egészén mér fényt, de kiértékelésekor leginkább a kép középső részének fényviszonyait veszi figyelembe és csak kisebb súllyal a kép többi részén mért értékeket. Különösen hatásos fekete-fehér ruhát viselő személyek vagy tájak fényképezése esetén.

Spot (pont ill. részleges mérés): A gép a képmező középpontján mér fényt, és ez alapján határozza meg a rekesz és záridő beállításokat. Akkor lehet fontos, ha kiegyensúlyozatlan fényviszonyok esetén csak a kép közepén lévő főtéma (vagy annak részletének) helyes megvilágítása fontos. Egyes gépeken az ennek megfelelő mérést Partial (parciális) fénymérésnek hívják, amely részben megegyezik a Spot méréssel, de némileg nagyobb területen mér, így olyan pontos mérésre nem alkalmas, mint a Spot.

Mit is jelentenek az előbbiek a gyakorlatban
Automata fényképezőgépeknél a fénymérési adatokat a képkomponálásnál elveszíthetjük. Az esetek többségében a fénymérőt megzavarják a túl sötét vagy világos hátterek. Ha például a fotózás tárgya egy ember, a háttér pedig a tenger és a kék égbolt, akkor a fényt közvetlen közelről az alanyra kell mérnünk, ezután rögzítenünk kell a fénymérő adatait (expozíciórögzítés), és utána kell megszerkesztenünk a képet. Az expozíció rögzítő gombját addig kell nyomva tartanunk, amíg az exponálás meg nem történik.