Cikk megosztása:

A tél kiváló lehetőségeket kínál egyedülálló kompozíciójú fotók készítésére. A hó, a jég, a köd, a zúzmara vagy dér mind-mind kitűnő témák. Nem kell mást tennünk csak kimozdulnunk a szoba melegéből. Ehhez ad a következő cikkünk egy kis útravaló információt.

A téli táj fotózása nagyobb odafigyelést igényel, de ennek ellenére kihagyhatatlan a fotózást kedvelők számára. Gyönyörű a szikrázó hó, a kék ég, a fák ágait kiemelő zúzmara, de a havas városi kép is olyan hangulatot áraszt, amit máskor nem tudnánk megörökíteni.
Az egyik leggyakoribb probléma a téli képek készítésekor, hogy az addig tökéletesen működő automata expozíciós beállítást használjuk, viszont az így elkészített képeken azonban azt látjuk, hogy a szép fehér hó, ronda szürke árnyalatban látszik, a nem havas részletek pedig alulexponáltak. Ennek a jelenségnek az oka, a fénymérő működésében keresendő, illetve abban, hogy a sok fehér hó, miképpen csapja be a gépünk fénymérőjét.
A fényképezőgépek fénymérője a témáról visszaverődő fény mennyiségét méri. A mérés során a gép azt feltételezi, hogy a téma színe, és ennek megfelelően a visszaverődő fény mennyisége is átlagos. Ez a bizonyos átlagos téma pedig a ré eső fény ~18%-át veri vissza, ami a közép-szürkének felel meg. A 18% nem véletlen, a zöld növények is ennyi fényt vernek vissza. Ha a fénymérő olyan témával találkozik, amely a feltételezett 18%-nál több, vagy kevesebb fényt ver vissza, akkor hibásan fog mérni, ezáltal a képek és részleteik alul és túl exponáltak fognak lenni. Ez alapján már könnyen érthető a probléma oka, ami abból adódik, hogy a hó attól függően, hogy mennyire friss, a ráeső fény 40-85%-át veri vissza. Ha a gépünk fénymérője ezt 18%-nak veszi, akkor az eredmény a szürke hó és az alulexponált kép.
Ha azonban tudjuk, hogy miként működik a gépünk fénymérője, akkor a hibás működést korrigálni tudjuk. Nem kell mást tennünk, mint becsapni a fénymérőt és a mért expozícióhoz képest többet kell exponálnunk. Az alapszabály, amit kiindulási pontnak használhatunk az, hogy a friss, fehér hó kb. 2 fényértékkel több fényt ver vissza, mint a középszürk,azaz a gépünk ennyivel fogja alulexponálni a havat és nekünk pedig ennyit kell pozitív expozíció korrekcióként beállítanunk. Arra azonban figyeljünk, hogy a hó fényvisszaverő képessége igen változó, függ a megvilágítástól, és attól is, hogy milyen régi. Gondoljuk át, hogy hogyan szeretnénk a képen megjeleníteni és ennek megfelelően állítsuk be a korrekciót.

Az expozíció kompenzáció módjai
Minden DSLR fényképezőgép lehetőséget nyújt az expozíció kompenzáció beállítására, és a kompakt gépek legtöbbje is képes rá. Ha nem tudunk, vagy nem akarunk expozíció korrekciót beállítani, akkor a másik lehetőség, hogy valamilyen ismert fényvisszaverésű felületen mérünk fényt, majd a kapott értéket felhasználva manuálisan állítjuk be az expozíciót. A legegyszerűbb a tiszta kék ég, amely világossága megfelel a 18%-os középszürke felület által visszavert fénymennyiségnek. A másik, mindig „kéznél” lévő tárgy a saját tenyerünk. Az ember tenyere 1 fényértékkel világosabb, mint a 18% középszürke. Annyit kell csak tennünk, hogy a tenyerünkről mérünk fényt, a témáéhoz hasonló megvilágítással, majd egy fényértékkel magasabb expozícióval fényképezünk.
A +1 fényérték manuális beállítások esetén jelentheti azt, hogy a rekeszt nyitjuk eggyel nagyobbra (pl. f8 helyett f5.6) vagy pedig a záridőt növeljük szintén egy lépéssel (pl. 1/125-ről 1/60-ra). Mivel a mai gépek legtöbbje fél, illetve egyharmad lépésenként is engedi állítani a rekeszt és a záridőt, nem árt, ha ismerjük a rekesz és a záridő lépéseket.

A hó nem mindig fehér

Az expozíció korrekció mellett a másik nagy kihívás, hogy a hó valódi színét vissza tudjuk adni a képeinken. A hó nem mindig fehér, az időjárástól és a fényviszonyoktól függően változik a színe. Árnyékban kék, borult ég esetén szürke, naplementekor aranysárga, vagy éppen vörös.
Akár csak a fénymérőt, úgy a fehéregyensúly automata beállítását is könnyedén becsaphatja a havas táj. Ezt megelőzendő, ha a gépünk alkalmas rá, akkor lehetőleg RAW-ban fényképezzünk, és így a fehéregyensúly beállításával ráérünk az utómunka során foglalkozni. Ha erre nincs lehetőségünk, akkor mindenképpen manuálisan állítsuk be a fehéregyensúlyt. A nappali beállítás (Daylight-5200K) általában jó kiindulási alap, azonban mivel a hó az égboltot is visszatükrözi, így tiszta napos időben színe a kék felé tendál, különösen árnyékban. Ilyenkor az árnyékos (Shade-7000K) beállítással tudunk kissé melegebb tónust adni a képünknek.

Szűrők
A digitális fényképezés elterjedésével a szűrők egyre kisebb szerephez jutnak. Télen azonban mégis érdemes megfontolnunk, hogy legalább egy UV szűrőt feltekerjünk az objektívünkre, ha másért nem akkor azért, hogy a hótól és párásodástól megóvjuk a frontlencsét. A hó fényvisszaverő képessége igen magas az UV tartományban is (80-90%), emiatt az UV szűrő használata csökkentheti a nem kívánt reflexiókat. Tiszta derült időben pedig jól jöhet egy polárszűrő, a színek teltebbé tételéhez, és a kontraszt növeléséhez. Polárszűrő használatakor figyeljünk kell arra, hogy a téli tájak már eleve nagy kontrasztú, ezért a polárszűrővel könnyen túlságosan megnövelhetjük a kontrasztot, aminek beégett fehérek és bebukott feketék lehetnek az eredményei.

Árnyékok és mintázatok
A jég és hó alakzatainak általában sajátos mintáik és árnyékaik vannak. Ezek kiemeléséhez a legjobb, ha a hó vagy jég legvilágosabb részére mérünk fényt és fél vagy egy fényértékkel felfelé kompenzálunk. Ez segít abban, hogy az árnyékok is jól exponálódjanak és kivehetővé váljanak az alakzatok, mintázatok. A kora reggeli vagy késő délutáni nap laposan érkező sugarai szintén segítenek az árnyékok és a mintázatok kiemelésében.

Vaku használata
Bár elsőre meglepőnek hangzik, a vaku használatának van létjogosultsága a téli tájak fényképezésekor. Segíthet deríteni az árnyékokat, illetve akár főfényként is használhatjuk. Arra azonban vigyázzunk, hogy hóesésben ne használjuk, mivel a vaku által megvilágított hópelyhek fehér foltokként fognak látszani a képen.

Hóesés
Ha a hóesést szeretnénk megörökíteni, arra kell figyelnünk, hogy a 1/60 körüli záridővel exponáljunk. Ennél a zársebességnél a hópelyhek kissé elmosódnak és nagyobbnak, mozgásban lévőnek látszanak. Ha tehetjük, válasszunk sötét hátteret, ami még jobban kiemeli a hóesést.