A weboldal sütiket (cookie-kat) tárol a számítógépen a szolgáltatás biztosítása és a felhasználói élmény fokozása érdekében.
Az oldal használatával beleegyezik a sütik használatába.

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

Tartalomjegyzék

Manapság sokakban felmerül a kérdés, hogy kicsiny országunkban, Magyarországon milyen szabályok is vonatkoznak a közterületen készítendő fotókkal kapcsolatban. Sokan nem is sejtik, de komoly szankciókkal is sújthatja a hatóság azt, aki adott ember képmásával visszaél. A tudatlanság nem mentesít a büntetés alól! Ezért aztán összegyűjtöttük mire is kell odafigyelnünk ezekben az esetekben.

A digitális fényképezőgépek térnyerésével és kiugró fejlődésével, valamint a digitális képeket feldolgozó programok nyújtotta képmanipulációs lehetőségek nyomán, az internet nagy nyilvánossága egyre inkább veszélyezteti az egyén magánszféráját, ezen belül a képmásával kapcsolatos jogait, ahogyan a jogászok ezt szépen megfogalmazták.
Manapság már nem kell profi felszereléssel, óriási tele objektívekkel járnunk az utcákat, hogy a messzebb lévő témát közelebb hozhassuk a fényérzékeny réteghez, miután akár egy bridge gép például 30x-os nagyításra is képes, de egy kompakt 300 mm-es objektív sem kelt nagy látványosságot, az utcán járókelő mit sem sejtő ember akár észre sem veszi, sőt meg sem láthatja, hogy esetleg egy portré készül róla az akaratán kívül, mely aztán a digitális világunknak köszönhetően, akár másodperceken belül az internet nagyközönsége előtt landol. Ott pedig a kiéhezett képmanipulátorok máris kezelésbe veszik és akár mindenféle rosszindulat nélkül, de egy plakáton landolhat az ártatlan járókelő képe és akár másodperceken belül szembe is mehet önmagával. Amint ezt az alábbi videó is szemlélteti.



forrás: youtube.com/watch?v=BRAM8MpqIeA

A legtöbb problémát azonban a szociofotók jelentik, hiszen a képek alapján felmerül: a fotóalanyok többségét a magukat szociofotósként is kipróbálni óhajtó hobbifotósok arról sem tájékoztatják, hogy fénykép készül róluk, nemhogy arról, hogy az elkészült kép az interneten keresztül nyilvánosságra kerül.Pedig nem kizárólag azért kell megismerkedni, bizalmasabb kapcsolatba kerülni a fotóalannyal, mert így jobb képek készíthetők, hanem azért is, mert nem csak a kereső innenső oldalán állót illetik meg "szerzőként" jogok. Ugyanilyen erős jogok védik azt is, aki az objektív túlsó oldalán a célkeresztbe kerül.

-Az alapvető rendelkezések:
A személyhez fűződő jogok alapvető szabályai a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény VII. fejezete tartalmazza. A képmással és hangfelvétellel kapcsolatos jogokra vonatkozó rendelkezéseket ezen a fejezeten belül, a 80. §-ban találjuk. Ugyan a szakasz mindössze három bekezdésből áll, tartalmát a bírói gyakorlat mára igen részletesen kibontotta. A három bekezdés a következőket tartalmazza: A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges. Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni.
Ezeket a rendelkezéseket természetesen a többi kapcsolódó rendelkezéssel együtt kell értelmezni. Így a 75. §-al, mely szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.

-Felvétel készítése engedély nélkül:
A képmással és a hangfelvétellel való visszaélés nemcsak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal útján valósulhat meg, hanem a felvétel készítésével is, ha valaki az érintett engedélye nélkül, például rejtett kamerával készít felvételt, vagy egyszerűen úgy készít felvételt, hogy az illetőt erről nem tájékoztatja.
A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként a szabad bizonyítás elve alapján felhasználható. Az azonban már más, külön polgári perben eldöntendő kérdés, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait. (EBH2000. 296.)
A szomszédos lakóépületben folytatott tevékenység engedély nélküli filmrevétele jogsértés bizonyítása végett pedig - ha személyiségi jogot nem is sért - birtokháborítást valósíthat meg.


-A felvétel nem rendeltetésszerű felhasználása:
Visszaélésnek minősül az engedéllyel készült felvétel rendeltetésétől eltérő célú felhasználása, vagy adott esetben a nyilvánosságra hozatal módja is, amennyiben például az ábrázolt személy azáltal nevetségessé válik.
A vonatkozó jogeset tényállása szerint egy folyóirat "Kérünk egy képaláírást" című pályázatában olyan fényképfelvételt közölt, amely Horthy Miklós kenderesi temetése alkalmából készült. A fényképfelvételen a felperes látható díszmagyar ruhában, amint elhalad a kenderesi temető kerítése mellett. A felperes a fényképfelvétel készítését nem észlelte, annak nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. A jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes Horthy Miklós újratemetésén, amely jelentős társadalmi érdeklődést kiváltó esemény volt, a jelenlegi divat szerint már nem használatos, figyelemkeltő öltözékben jelent meg. Ezáltal - az esemény jellege folytán - saját maga fejezte ki azt, hogy közszereplést vállal, és emiatt a képmása nyilvánosságra hozatalához való hozzájárulása szükségtelenné vált. A fényképfelvételből azonban az nem derül ki, hogy a felperes közszereplőként jelent meg a nyilvános rendezvényen, ezért a felperest ábrázoló fénykép közzétételéhez a Ptk. 80. §-ának (2) bekezdése alapján a felperes hozzájárulására lett volna szükség. Miután ez nem történt meg, a fényképfelvétel közzétételével az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesek a fénykép közlésének módjával is jogsértést követtek el. Az alperesek ugyanis a pályázat keretében oly módon tették közzé a felperes képmását, amely alkalmas volt arra, hogy a felperest nevetségessé tegye, illetőleg azokban, akik vele szolidárisak, a sajnálat érzését felkeltse. Ezáltal az alperesek a felperesnek a Ptk. 76. §-ában védett emberi méltóságát is megsértették. (BH1997. 578.)

-A fotóalany hozzájárulása:
A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozataláról kizárólag az ábrázolt, illetve a felvételen szereplő személy jogosult dönteni. A hozzájárulás önmagában kizárja a jogsértést. Ennek a hozzájárulásnak azonban kifejezettnek kell lennie; azt a jogosult terhére - a Ptk. 207. § (2) bekezdéséből is következően - kiterjesztően nem lehet értelmezni. Ezért ha annak tartalmából más nem következik, olyan körben tekinthető megadottnak, amely a társadalmi szokásoknak, a készítő és az érintett közötti kapcsolatnak - a felvétel készítés céljára és az eset egyéb körülményeire tekintettel - megfelel. A hozzájárulás meglétét a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése szerint annak kell bizonyítani, aki a más képmását nyilvánosságra hozta. A hozzájárulás nincs alaki szabály betartásához kötve, az tehát akár ráutaló magatartással is kinyilvánítható, azonban jogvita esetén a ráutaló magatartással megadott hozzájárulás jóval nehezebben bizonyítható, mint pl. egy szerződés alapján.A korábban megadott hozzájárulás alapján felhasznált fénykép újbóli "hozzájárulás nélküli "felhasználása önmagában is jogsértést valósít meg. (BH1995.632.I.)


-Nyilvános események, rendezvények, táj és utcarészlet:
A képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. A nyilvánosságra hozatalhoz a felvételen ábrázolt személy hozzájárulására van viszont szükség, ha - az összes körülményre tekintettel - megállapítható a felvétel egyedisége, egyéni "képmás"-jellege. A nyilvános helyen (utcán, kiállításon, előadáson, sportmérkőzésen stb.) megjelenő személyek nem sérelmezhetik alaposan azt, hogy tudósításban (riportfilmben, tv.-híradóban) a közönség körében az ő képmásukat is felveszik és vetítik. Ez - ha nem visszaélésszerűen, nem sértő módon történik - valóban nem tekinthető a "képmás közzétételének". (BH1985. 17.)
A nyilvános helyen történő fotózás esetében tehát azt kell szem előtt tartani, hogy a személy, akit fotózunk a kép főszereplője, vagy mellékszereplője lesz. Ha az alany maga a téma, vagy hangsúlyos helyet kap a kompozícióban, bizonyos szituációt rajta keresztül érzékeltetünk, már szükség van a hozzájárulására. Olyan "nagyszabású társadalmi esemény", mint például a 2006. őszén a "kell egy hét együttlét" jegyében lezajlott tüntetéssorozat és az azt kísérő szórványos összecsapások részvevőjének számolnia kellett a sajtó jelenlétével, így a sajtóban közzétett képek ellen kifogást akkor sem emelhet, ha a Diszkoszvető művészi kidolgozottságát is túlszárnyaló fotóművészeti mesterműben, a pillanat hangulatát az átszellemült arckifejezés legapróbb részleteiben visszaadó közelképben került megörökítésre, ahogy a vízágyú vizétől és az utca porától sáros utcakő a fizika törvényeinek engedelmeskedve éppen elhagyja munkától megfáradt kérges tenyerét és megkezdi útját a kordon túloldalán sorakozó rendőrök felé. (Ez ráadásul nemcsak hogy nyilvános közszereplésen készült felvételnek, hanem ismeretlen helyen tartózkodó személy felkutatása érdekében nyomós közérdekből vagy méltányolható magánérdekre figyelemmel közzétett fotónak is minősül.)
Számos vitára adott okot az is, hogy nyilvános közszereplésnek lehet-e minősíteni azt a helyzetet, amikor valaki nem aktív szereplőként, hanem nézőként, hallgatóként - tehát passzívan - vesz részt valamely nyilvános társadalmi, politikai vagy kulturális eseményen (például színházi előadáson, sportrendezvényen, tömeggyűlésen stb.). A többségi felfogás ennek megítélésekor azt tartja szem előtt, hogy az érintett valamely közfeladat ellátása érdekében van-e jelen vagy sem. Amennyiben a részvétel célja az, hogy nyilvános tevékenységgel valamilyen értéket továbbítson mások számára, a nyilvános közszereplés feltételei fennállnak, ellenkező esetben azonban nem. Így például egy tüntetés részvevője megítélésem szerint közszereplőnek minősül, mivel a tömegből egy-egy résztvevőt külön is kiemelő egyéniesített ábrázolási módnak sincs akadálya, ha a felvétel olyan nyilvános közéleti eseményről készült, amelyen szokásos a film, illetve hangfelvétel készítés, mellyel tehát minden résztvevő alappal számolhatott.

-Közéleti személyiségek:
Sokszor vitatott, hogy egy közéleti személyiség esetében hol húzódnak meg a hozzájárulásától független nyilvánosság határai, s mely helyzetek sorolhatók a képmáshoz és hangfelvételhez való jog szabályozásával már védett magánérdek körébe. A gyakorlat ebben a körben a védelmet nem a nyilvános megjelenés tényéhez, hanem annak céljához, rendeltetéséhez köti. A közszereplő képmása csak közszerepléseivel összefüggésben, a közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretben, annak bemutatására használható fel az érintett hozzájárulása nélkül (BH2006. 282)


-A jogsértővel szemben támasztható polgári jogi igények:
Akit személyhez fűződő jogában megsértenek "a szerzői jogok megsértésével egyezően a Ptk. 84. §-a alapján "a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;
e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

-Megbízási szerződés fotómodellel:
Amennyiben fotómodellt kívánunk alkalmazni, a vele kötendő szerződésben az alábbiakra érdemes kitérni:
A szerződő felek (megbízó és megbízott) adatai: név, lakcím/székhely, születési adatok, anyja neve/cégjegyzékszám, adószám/adóazonosító jel, TAJ szám
A fotózás helye és ideje.
A fotók felhasználási helye, a felhasználás célja, módja
A Megbízott honoráriuma, esedékessége kiegyenlítés módja, annak feltüntetése, hogy az összeg bruttó vagy netto. (Ha a modell számlaképes, ÁFÁs számla alapján történik a teljesítés, ha nem számlaképes, akkor a megbízónak kell őt alkalmaznia, bejelentenie, és a járulékokat megfizetnie. Ezért kell a TAJ szám és az adóazonosító jel. Magánszemély fotós magánszemély modellt elvileg nem alkalmazhat, így ha valaki nagyban űzi, érdemes vállalkozásban csinálni. Ráadásul így a képek eladásánál, felhasználási szerződés kötésénél sem okoz gondot az elszámolás.)
A Megbízott esetleges költségeinek megtérítésére vonatkozó rendelkezések (ezt érdemes, mert ez legalább adómentes)
Hozzájáruló nyilatkozat a képek elkészítéséhez, sokszorosításhoz, nyilvánosságra hozatalhoz, terjesztéshez, harmadik személyek általi terjesztéshez arra vonatkozóan, hogy a megbízott megbízóval szemben a szerződésben foglalt honorárium és költségek kifizetésén túl semmiféle igényt nem támaszt,
Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy megbízott nevének közléséhez pl a reklámmal kapcsolatban hozzájárul-e
A negatívok, másolatok és a sokszorosítással létrejött képek tulajdoni helyzetének tisztázása (rendszerint a Megbízó tulajdonát képezik).

Összegezve:
A lényeg, hogy főszabályként a fotóalany konkrét, teljeskörű hozzájárulását kell beszereznünk. Járuljon hozzá a kép elkészítéséhez, és a konkrét felhasználási módhoz. Mivel a hozzájárulás meglétét a fotósnak kell bizonyítania, célszerű ezt írásban kérni (vagy ha már ott a gép a kezünkben és videózni is tud, legalább videón rögzíteni, és eltenni biztos helyre). Ha a bíróság megítélése szerint a hozzájárulás szükséges lett volna, és annak meglétét a fotós bizonyítani nem tudja, elmarasztalásra kerül.
Egy-egy személy, vagy személyek csoportja fotózásánál tehát mindig alaposan mérlegeljünk, és jusson eszünkbe az is, hogy pl. a hajléktalan helyében szeretnénk-e, hogy a hajléktalanok helyzetét rajtunk keresztül mutassa be valaki, hogy a nyomorúságunk még nagyobb nyilvánosságot kapjon. Mérlegeljük, hogy nem sérti-e esetleg az egyén méltóságát, becsületét a kép elkészítése, nyilvánosságra hozatala.

Cikk megosztása

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn