Cikk megosztása:
Napjainkban a fényképezőgép és eszköz gyártók szórják magukból az egyre nagyobb pixel számokkal ellátott fotós eszközöket,
és ez már nem csak a telefonok, de a fényképezőgépek terén is erősen megfigyelhető. Ennek járunk utána a kövtkező
cikkünkben.
Kezdjük egy kis ismétleéssel, magáról a szenzorról. Maga a szenzor, a digitális fényképezőgépünkben az az eszköz, ami az
objektíven keresztül beérkező fényt fogadja, és azt digitális jelként a fényképezőgépünk képfeldolgozó rendszerébe
továbítja, hogy az utána a kijelzőn meg tudja jeleníteni azt a képet amit meg szeretnénk örökíteni.
A szenzorok méretei:
A legkisebb szenzor a képen egy Iphone telefonba épített képérzékelő, a következő méretű szenzorral az úgynevezett kompakt gépekben találkozhatunk, a háromnegyedes, vagy Micro Four Thirds szenzor az úgynevezett MILC gépek érzékelője. Az APS-C az alsó és középkategóriás tükörreflexes gépeké, de ilyet találunk a Samsung és a Sony MILC gépeiben is. (Amint láthajuk, egy APS-C érzékelőre 24 és félszer fér rá egy Iphone érzékelője, de egy kompakt gép érzékelőjénél is kilencszer nagyobb.) A Full frame méret megfelel a régi kisfilmes gépek egy képkockájának. Ez a felső-középkategóriás és a felső kategóriás tükörreflexes gépek érzékelője.
Mindezek mellé pluszban persze még a gyártók is variálják a szenzor méreteket, amit az alábbi kis felsorolás is jól példáz:
A szenzor méretének növekedésével arányosan nő a pixelek száma is, de az összehasonlításuk csak akkor lehetséges, ha ugyanakkora alap területű szenzorok pixel számait hasonlítjuk össze, mivel a szenzor méret növekedésével ugyanúgy nő a pixelek száma is.
Ha azonban az alap terület ugyanakkora, akkor a pixelek számának a növekedése azt eredményezi, hogy ugyanarra a területre több pixel jut. Így ez egyértelműen azt jelentené, hogy minél több a pixel annál jobb a képminőség, de ez nem ennyire egyszerű, ugyanis egyazon területen minél nagyobb a pixel sűrűség, az azt jelenti, hogy a pixeleknek annál kisebbeknek kell lenniük. Ez önmagában nem volna rossz, viszont minél kisebbek a pixelek annál kevesebb fény jut egy adott pixelre, amivel nő a valószínűsége, hogy a képek zajosodni kezdenek, minél nagyobb érzékenységen használjuk a gépünket.
Ez az elmélet, viszont fordítva pont ugyanígy érvényes, minél nagyobb egy szenzor azonos pixelszám mellett, annál jobb minőségű képeket készíthetünk vele.
Összevetve minden információt elmondható, hogy nem minden a pixel, de ha két azonos paramétert hasonlítunk össze, akkor azért egyértelmű sorrend állítható fel. Ha választanunk kell, akkor ne válasszuk szét a paramétereket, hanem próbáljunk összefüggés alapján választani, és csináljunk egy gyors számítást. Az alap összefüggés legyen az, hogy a pixel számmal, ami úgy adódik, hogy a megapixelek számát szorozzuk egy millióval, mert 1mp (megapixel) = 1.000.000 pixel elosztjuk a szenzor alap területével, amihez segítség lehet a fenti két szenzor méret adatlap bármelyike. A kapott szám az 1 pixel méretét fogja megadni, ami már egy nagyon jól használható szám a választáshoz, mert minél nagyobb 1 pixel területe, annál jobb minőségű kép készíthető az adott szenzorral.
Ha nem akar valaki a számítgatással babrálni, akkor itt egy kis segítség, az alábbi táblázat a szenzor méretek pixel méreteit tartalmazza, csak ki kell olvasni az eredményt:
| A | B | C | 2MP | 3MP | 4MP | 5MP | 6MP | 7MP | 8MP | 10MP | 12MP | 14MP | 16MP | 18MP | 22MP |
| 1/3,2" | 4,5x3,4 | 15,3 | 7,65 | 5,1 | 3,82 | 3,06 | |||||||||
| 1/2,7" | 5,4x4 | 21,6 | 10,8 | 7,2 | 5,4 | 4,32 | 3,6 | 3,08 | |||||||
| 1/2,5" | 5,8x4,3 | 25 | 12,5 | 8,33 | 6,25 | 5 | 4,16 | 3,57 | 3,125 | 2,5 | |||||
| 1/2,3" | 6,17x4,55 | 28,5 | 14,25 | 9,5 | 7,125 | 5,7 | 4,75 | 4,07 | 3,56 | 2,85 | 2,38 | 2,04 | 1,78 | ||
| 1/1,8" | 7,2x5,3 | 38,1 | 19,05 | 12,7 | 9,525 | 7,62 | 6,35 | 5,44 | 4,76 | 3,81 | 3,17 | 2,72 | 2,38 | ||
| 1/1,7" | 7,4x5,7 | 43,3 | 21,65 | 14,43 | 10,83 | 8,66 | 7,22 | 6,19 | 5,41 | 4,33 | 3,61 | 3,09 | 2,71 | ||
| 2/3" | 8,8x6,6 | 56,8 | 28,4 | 18,9 | 14,2 | 11,36 | 9,46 | 8,11 | 7,1 | 5,68 | 4,73 | 4,06 | 3,55 | ||
| 4/3" | 18x13,5 | 243 | 121,5 | 81 | 60,75 | 48,6 | 40,5 | 34,71 | 30,37 | 24,3 | 20,25 | 17,36 | 15,19 | 13,5 | 11,05 |
| APS-C | 23,5x15,5 | 364 | 182 | 121,3 | 91 | 72,8 | 60,66 | 52 | 45,5 | 36,4 | 30,33 | 26 | 22,75 | 20,2 | 16,55 |
| FF | 36x24 | 864 | 342 | 288 | 216 | 172,8 | 144 | 123,4 | 108 | 86,4 | 72 | 61,71 | 54 | 48 | 39,27 |
A táblázat "A" oszlopában a képérzékelő kereskedelmi mérete látható (tokozás mérete). Ezt általában minden gyártó specifikálja a gép leírásában.
A "B" oszlop tartalmazza a képérzékelő lapka hasznos (képpontokat tartalmazó) méretét milliméterben.
A "C" oszlopban látható a képérzékelő lapka hasznos méretének területe négyzetmilliméterben.
Az egyes, megapixelben megadott felbontás oszlopokban az adott méretű és felbontású érzékelőnek egy képpontra eső területe van megadva négyzetmikronban (más néven: négyzetmikrométerben).
Bizonyos helyek üresek, mert ide extrém kis értékeket kerültek volna, ami már a gépek tekintetében a gagyi kategória, ezeket pirossal is jelöltük, más kérdés, hogy sajnos gyártanak olyan gépeket is, ezeket lehetőleg kerüljük.