Képméret és Képarány
A gép által készíthető fotók hosszabb és rövidebb oldalának szorzata, pixelben megadva (pl. 2272x1704 pixel, ami egyenlő 3,9 (4) megapixellel). Ha több értéket látunk, akkor ezen képméretek közül választhatunk a gép menüjéből.
A digitális gépek többsége 4:3 képaránnyal dolgozik. Ez monitorunk képaránya is, így azon jobban érvényesül. Vannak gépek melyeknél választható a 3:2-es hagyományos fotó-képarány is, és a digitális tükörreflexes gépek általában csak 3:2 képarányban dolgoznak. Az értéknek a fotók papírra nagyításakor lehet jelentősége. A laborok nagy része hagyományos 3:2 képarányban dolgozik (pl. 15x10 cm-es papírkép), de léteznek már olyan laborok is, amik a digitális 4:3 képaránynak megfelelő papírképet nagyítanak. Amennyiben nem találunk ilyen helyet és gépünk 4:3-os képeket készít, az sem nagy probléma, mivel bármely egyszerű fotószerkesztő programmal a kívánt méretre vághatjuk a fotót.
Érzékenység
A fényérzékenységről részletes információ van az alapfogalmaknál itt csak a lényeggel foglalkozunk. A gépek többsége ISO 100 érzékenységet használ, ez az alap érzékenység (napsütésben)! Sok gépen lehetőség van ennél az értéknél nagyobb vagy kisebb érzékenység beállítására is. Ha kisebb érzékenységet állítunk (tegyük fel ISO 50-et), úgy tisztább, kevesebb zajt (zavaró "mákosodást") tartalmazó fotót kapunk, de hosszabb ideig kell exponálnunk, mert kevesebb fény éri az érzékelőt.
Alacsony érzékenység használata kellően világos, napsütéses helyen javasolt. Ha belső térben, vagy sötétebb helyen szeretnénk fotózni, akkor célszerű nagyobb érzékenységet (ISO 200, 400, 800 stb.) választani, mert így gépünk rövidebb idő alatt exponál és például a gépet kézben tartva sem rontja a fotót kezünk remegése, illetve a mozgó fotótémánk nem mozdul el ennyi idő alatt. A nagyobb érzékenység viszont rontja képeink minőségét. Zajos, "mákos" fotókat kaphatunk eredményül, melynek mértéke az érzékenység nagyságától is függ. A képzajosodás inkább az alsó és középkategóriás gépeknél szembetűnő, a DSLR gépeknél még magas érzékenységnél is elenyésző a képzajosodás.
Zoom nagylátószögnél, zoom tele-állásban
A zoomtartomány nagyságát könnyen kiszámíthatjuk, ha a nagyobb milliméter értéket elosztjuk a kisebbel.
Pl. a zoomtartomány alsó értéke 38 mm, a 380 mm pedig a zoom felső határa. Ez esetben 380/38 = 10. Tehát gépünk 10x-os zoomra képes.
Tehát a zoom két végpontját a legkisebb és az elérhető legnagyobb gyújtótávolság határozza meg. Ezt milliméterben számoljuk. A gyújtótávolság a gyakorlatban azt mutatja meg nekünk, hogy gépünk objektívje milyen széles szögben lát. Alap objektívnek az 50 mm-es gyújtótávolságú objektíveket tekintjük. Minél kisebb a gyújtótávolság, az objektív annál nagyobb területet képes befogni. Az érték minél nagyobb, annál keskenyebb területet fog be, de annál messzebbre is lát. A befogott szöget látószögnek nevezzük. 50 mm alatti érték esetén nagylátószögről beszélhetünk, az 50 mm-nél nagyobb tartományban dolgozó objektívet teleobjektívnek hívjuk. A 55 mm körüli tartomány kiválóan alkalmas pl. portrék készítésére.
Egyszerűbb, olcsóbb digitális fényképezőknél, vagy a tükörreflexes gépek egyes cserélhető objektívjeinél találkozhatunk fix gyújtótávolság értékkel is, például 38 mm. Ebben az esetben fix objektívről beszélünk, ami nem rendelkezik zoom lehetőséggel és mindig ugyanazt a méretű a képmezőt fogja be. Fix zoom objektívet inkább csak a DSLR gépeknél találunk, a Kompakt és a Bridge gépeknél nem. Ezeknél a típusoknál az objektív nem cserélhető, hanem a vázba épített.
Láthatjuk, hogy kizárólag a zoom nagyságának figyelembevétele tévútra vezethet minket. Mindig keressük meg hozzá a gyújtótávolság értékeket, hogy megbecsülhessük az objektív által befogható képterület nagyságát, a látószöget is! Pl. egy 38-380 mm közötti, és egy 28-280 mm gyújtótávolság között dolgozó gép is 10x-es zoomra képes. A nagy zoommal kapcsolatban azonban két dolgot ne felejtsünk el! Egyrészt a nagyítással együtt minden esetben a képminőség is romlik (vignetálás, perspektíva torzítás), bár ez a minőségromlás hobbi szinten még elfogadható képet jelent. Másrészt a zoom növelésével fokozottan növekszik a kezünk természetes remegése által keltett "bemozdulás veszély", melynek végeredménye az életlen kép. Ez sosem a gép hibája, hanem a fotósé, főként ha nagy zoommal gyengébb fényviszonyok között akart fotózni. Félhomályban, szobabelsőben, és este lehetőleg kerüljük a nagy zoom használatát vagy használjunk állványt!
A gépek nagy része 2-3x-os zoommal szerelt. Ez tökéletesen elég lehet minden hétköznapi fotóstéma megörökítésére. Nagy szabadságot ad nekünk a képkivágás helyes megválasztásában. Nagyobb zoomos gépet csak extra igények esetén válasszunk, például, ha természetben szeretnénk állatfotókat készíteni, bár ennek sikeréhez még nem feltétlen garancia a nagy zoom.