A weboldal sütiket (cookie-kat) tárol a számítógépen a szolgáltatás biztosítása és a felhasználói élmény fokozása érdekében.
Az oldal használatával beleegyezik a sütik használatába.

Manapság sokakban felmerül a kérdés, hogy kicsiny országunkban, Magyarországon milyen szabályok is vonatkoznak a közterületen készítendő fotókkal kapcsolatban. Sokan nem is sejtik, de komoly szankciókkal is sújthatja a hatóság azt, aki adott ember képmásával visszaél. A tudatlanság nem mentesít a büntetés alól! Ezért aztán összegyűjtöttük mire is kell odafigyelnünk ezekben az esetekben.

A digitális fényképezőgépek térnyerésével és kiugró fejlődésével, valamint a digitális képeket feldolgozó programok nyújtotta képmanipulációs lehetőségek nyomán, az internet nagy nyilvánossága egyre inkább veszélyezteti az egyén magánszféráját, ezen belül a képmásával kapcsolatos jogait, ahogyan a jogászok ezt szépen megfogalmazták.
Manapság már nem kell profi felszereléssel, óriási tele objektívekkel járnunk az utcákat, hogy a messzebb lévő témát közelebb hozhassuk a fényérzékeny réteghez, miután akár egy bridge gép például 30x-os nagyításra is képes, de egy kompakt 300 mm-es objektív sem kelt nagy látványosságot, az utcán járókelő mit sem sejtő ember akár észre sem veszi, sőt meg sem láthatja, hogy esetleg egy portré készül róla az akaratán kívül, mely aztán a digitális világunknak köszönhetően, akár másodperceken belül az internet nagyközönsége előtt landol. Ott pedig a kiéhezett képmanipulátorok máris kezelésbe veszik és akár mindenféle rosszindulat nélkül, de egy plakáton landolhat az ártatlan járókelő képe és akár másodperceken belül szembe is mehet önmagával. Amint ezt az alábbi videó is szemlélteti.



forrás: youtube.com/watch?v=BRAM8MpqIeA

A legtöbb problémát azonban a szociofotók jelentik, hiszen a képek alapján felmerül: a fotóalanyok többségét a magukat szociofotósként is kipróbálni óhajtó hobbifotósok arról sem tájékoztatják, hogy fénykép készül róluk, nemhogy arról, hogy az elkészült kép az interneten keresztül nyilvánosságra kerül.Pedig nem kizárólag azért kell megismerkedni, bizalmasabb kapcsolatba kerülni a fotóalannyal, mert így jobb képek készíthetők, hanem azért is, mert nem csak a kereső innenső oldalán állót illetik meg "szerzőként" jogok. Ugyanilyen erős jogok védik azt is, aki az objektív túlsó oldalán a célkeresztbe kerül.

-Az alapvető rendelkezések:
A személyhez fűződő jogok alapvető szabályai a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény VII. fejezete tartalmazza. A képmással és hangfelvétellel kapcsolatos jogokra vonatkozó rendelkezéseket ezen a fejezeten belül, a 80. §-ban találjuk. Ugyan a szakasz mindössze három bekezdésből áll, tartalmát a bírói gyakorlat mára igen részletesen kibontotta. A három bekezdés a következőket tartalmazza: A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges. Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni.
Ezeket a rendelkezéseket természetesen a többi kapcsolódó rendelkezéssel együtt kell értelmezni. Így a 75. §-al, mely szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.

-Felvétel készítése engedély nélkül:
A képmással és a hangfelvétellel való visszaélés nemcsak az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal útján valósulhat meg, hanem a felvétel készítésével is, ha valaki az érintett engedélye nélkül, például rejtett kamerával készít felvételt, vagy egyszerűen úgy készít felvételt, hogy az illetőt erről nem tájékoztatja.
A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként a szabad bizonyítás elve alapján felhasználható. Az azonban már más, külön polgári perben eldöntendő kérdés, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait. (EBH2000. 296.)
A szomszédos lakóépületben folytatott tevékenység engedély nélküli filmrevétele jogsértés bizonyítása végett pedig - ha személyiségi jogot nem is sért - birtokháborítást valósíthat meg.